Íme a leggyakoribb kérdések, amiket nekem szoktatok szegezni!
Íme a leggyakoribb kérdések, amiket nekem szoktatok szegezni!
Úgy gondoltam hasznos, ha összeszedem és megválaszolom az összeset itt egyben, hogy ne kelljen
magamat ismételnem, te pedig azonnal választ kaphass a kérdéseidre.
Konkrét recept szerintem nincs. Viszont sok dolognak kell egyszerre meglennie. Ilyen a
- szerencse,
- a tehetség,
- a szorgalom,
- a kitartás,
- az állandó gyakorlás
- és az akkor is csinálás, ha minden és mindenki ellenünk játszik.
- A folyamatos tanulás iránti igény,
- a következetes, kemény munkával megdolgozott önismeret
- és az általa nyert alázat, hogy az első perctől elbírjuk, később pedig a magunk javára fordítsuk a rosszindulatot és/vagy a negatív kritikát. (utóbbira a legtöbb író nem képes amúgy, de nem baj, ha te viszont az vagy.)
- Előny, ha csak annyira vagy nárcisztikus, hogy még képes legyél rálátni objektíven saját magadra és arra, amit művelsz. (erre a legtöbb író szintén nem képes, de nagy dolog, ha te az leszel.)
- És a legfontosabb: a rengeteg olvasás! Nem sokat kell olvasni, rengeteget! Mindennap. Ahhoz, hogy valakiből egyszer jó író váljon, nem elég elég jól ismerni és használni, érteni a magyar nyelvet, érezni és érteni kell az összes rétegét, mély szerkezeti adottságait, a szövegek egész testi működését, lelkivilágát. De legalábbis átlátni, rálátni felülről, alulról, hátulról, oldalról.
- Ezzel párhuzamosan figyelni, menteni, eltenni kell minden beszélgetést, beszédstílust, mondatot, szót, kontextust és karaktert.
- Ugyanígy a nyomorúságot, boldogságot, ráadásul képesnek kell lenni a hétköznapokban, a szürkeségben is nagyon élni.
- Továbbá tudni kell a semmiből és a valamiből is mintát venni és ezeket későbbre eltenni.
- Mindig egyszerre kell a színfalak mögött lenni és a színpadon szerepelni! Így figyelni, monitorozni a saját és mások életét.
- Nyitottnak, rugalmasnak és nagyon kíváncsinak kell lenni; mindig.
- Magadévá tenni Presser Gábor örökérvényű sorát: “Nem szerethet mindenki!”
- Extra tipp: a sokrétű technikai tudáson és szerzett és/vagy veleszületett érzéken túl, aki nem járatja csúcsra a saját életét, nem hozza ki abból a legtöbbet, illetve időnként vagy folyton nem égeti két végén a gyertyát, és nem elég bátor ahhoz, hogy igazán éljen, (és hogy a saját életét élje) hogy merész, kockázatos, komfortzónán kívüli helyzetekbe terelje magát, azaz nem teremt elég élményanyagot, amit aztán ki is mer tenni az asztalra (megírja), az nem lesz igazán jó író soha. Az is van persze, hogy sokan még akkor sem lesznek jó írók, ha nekik mindezek megvannak, és akad olyan író is, akinek meg semmije sincs, mégis képes éppen abból a semmiből dolgozni és abból nagyon jót írni. És olyanok is vannak, akik mindezektől függetlenül vagy ezek mellett sem válnak soha jó írókká.
Az íróság hivatás. Nehéz, fájdalmas, és semmi biztató sincs benne. Ráadásul akkor sem biztos, hogy lesz belőle valami, ha tényleg jók vagyunk és tényleg ez minden, amire vágyunk. Akkor sem biztos, hogy sikerül, ha minden előtt szerepel és mindent körülvesz. Viszont a helyzet az, hogy ezt kizárólag így van értelme csinálni. Semmi sem lehet fontosabb nála; azonnal megérzi ugyanis, ha csak egy pillanatra lekerül róla a fókusz. Úgy veszi, hogy megcsalták. Elől kell lennie, hinni kell benne. Mindig!
Nem tudom más hogy lett író, én gyerekkorom óta az vagyok. Csak nem szóltam erről senkinek. Miért is szóltam volna? Attól a perctől kezdve író vagyok, hogy megértettem, nekem ez lesz a sorsom. Ez a dolgom ebben az életben. Sosem akartam más lenni. Vagyis de, még űrhajós is egy rövid ideig. Az írás azonban megadta ezt is, mivel idegen és ismerős világokba utazhatok amikor csak akarok. Az űr pedig rohadt nagy és egyre csak tágul azok körül, akik hivatásszerűen az írással foglalkoznak…
Ne a könyv legyen az első cél. Hanem egy olyan folyóirat megjelenés mondjuk, ahol már a pályán lévő szerzők, szerkesztők döntenek arról, hogy a szöveg van-e olyan jó, hogy az érdemes közlésre, vagy még csiszolgatni kell. Érdemes irodalmi táborokba, eseményekre, workshopokra, felolvasásokra, szemináriumokra, folyóirat lapszámbemutatókra eljárni, ahol találkozhatunk az írókkal és kérdezhetünk tőlük. Érdemes megrendelni, előfizetni a fontosabb irodalmi folyóiratokat, hogy egy naprakész rálátásunk legyen mások szövegeire és a kortárs irodalom szereplőire. Egy majdani, elismert kiadónál megjelenő könyvhöz vezető út első állomása általában a sok írás, gyakorlás, majd publikálás, az irodalmi életbe való közvetlen és közvetett bevonódás; és még egyszer az írás, olvasás, az írásról, olvasásról való együttgondolkodás.
Persze azt is lehet, hogy te teljesen másban utazol, és nem fontos neked a magyar szépirodalmi szakma, illetve a saját szereped a kortárs magyar irodalomban. Ez is egy út. Ehhez pedig rengeteg nyomda, és kis kiadó van, aki vállal pénzért (sok pénzért) magán kiadásban eszközölt könyvkiadást.
Ha csak az számít, hogy könyved legyen, ez a legegyszerűbb módja.
(Viszont jó, ha tudod, hogy ettől még nem leszel igazi író. Ahhoz sokkal-sokkal több kell. Ráadásul a kíméletlen igazság az, hogy egy könyv sajnos nem könyv..)
Nem, nem biztos. Illetve van elég témám, amiből dolgozhatok. Viszont megpróbálhatod elmesélni egy olyan írónak, akinek kevesebb a merítés, ahonnan dolgozni tud. Vagy írd meg te!
Viszont vigyázz mit mondasz el csak úgy vaktában egy írónak, mert ha az tényleg olyan jó, mint amilyennek hiszed, simán felhasználhatja és nem fogja odaírni lábjegyzetben, hogy az a te történeted. Péterfy Gergely és Péterfy-Novák Éva mondják, hogy egy regény mindenkiben benne van. És bizony sok élettörténet van olyan fordulatos, hogy megérne egy regényt. Ugyanakkor mi írók nem szeretünk kéretlenül végtelen élettörténeteket hallgatni, ahogyan a humorista sem örül, ha kéretlenül viccet mesélnek neki…
Bár nagyon megtisztel, hogy alkalmasnak tartanátok engem, hogy megítéljem melyik szöveg jó vagy nem jó, nem szeretnék ilyen feladatot elvállalni. Esetleg majd akkor, amikor már a szakma szemében én is egy eleget futott szerző leszek, akinek a véleménye már számít valamit…
Nem. Ehhez még nekem is sok mindent le kell tennem az asztalra szerzőként. Talán ha idősebb, bölcsebb és sikeresebb leszek. :)
Jelenleg több kurzusom, előadásom szervezése is folyamatban van! Írással kapcsolatos kurzust azonban nem fogok tartani. Egyelőre biztosan nem! Ugyanakkor minden tanfolyam, és előadás, amit meghirdetek, nagyon hasznos azoknak, akik komolyan gondolják, hogy az írással szeretnének foglalkozni. Igyekszem azokat a szükséges rokon-tudásokat átadni, ami nélkül én magam sem tudtam volna elindítani a szerzői pályámat. További részletek hamarosan a Kurzusok/Előadások menüpontokban és a hivatalos social media felületeimen.
Hamarosan lesz erről több átfogó tájékoztató írásom is. Itt a weboldalon a Blog menüpontban, valamint könyvformában is. Kövesd a Facebook és Instagram felületeimet, hogy ne maradj le, amikor közzéteszem ezeket.
Sokan írtok nekem ezzel kapcsolatban, ezért két dolgot is tudok ajánlani. Egyrészt épp az Izlanddal kapcsolatos könyvemen dolgozom, amire már nem kell sokat várni és amiből szinte mindent megtudhattok majd erről a csodálatos országról. Másrészt pedig készülök egy olyan átfogó anyaggal is (erről még nem mondanék többet, mert meglepetés..), amiben minden fontos technikai infót leírok nektek, ami egy izlandi utazáshoz elengedhetetlen. Kövessétek figyelemmel a hivatalos Facebook oldalamat https://www.facebook.com/tothjuliaevaofficial , ahol mindig naprakész információkat osztok meg arról is, hogy mi hol tart és hogy mit, hol találtok meg.
Igen, tervezek ilyesmit, de egyelőre más dolgok élveznek előnyt az életemben és erre egyelőre nem lesz kapacitásom. Amint ez változik, itt a weboldalon az Események menüpontban hírt adok ennek körülményeiről.